(Nem)mindennapi dolgok Sanja Buterin kameráján keresztül

Silvana Stiglić írása, fordította Simon Míra

Budapest, 2015.03.28.

A fényképek tiszteletére

Lovran és Budapest XVII. kerülete közötti tízéves testvérvárosi kapcsolat megemlékezését követően a sikeres együttműködés az idei évben is folytatódik. Hisszük, hogy a művészet olyan varázslatos híd, amely közelebb hoz és összeköt bennünket, az „évadot” március utolsó hétvégéjén a gyönyörű Erdős Renée Házban nyitottuk meg, ahol is 2015. március 28-án 18 órakor több, mint száz érdelkődő gyűlt össze a fotózás tiszteletére. A fiatal lovráni fotográfus művésznő Sanja Buterin a testvérváros Budapest XVII. kerületében mutatkozott be az ötven fekete-fehér képekből álló gyűjteményével „(Nem ) mindennapi dolgok” címmel. Logikus,hogy a gyűjtemény minden egyes darabja viseli a (nem) mindennapi hatású nevet. Azonban csak a fényképek neve nem lenne elegendő, hogy leírják a motívumok szépségét, amelyeket Sanja ez alkalommal kiállított. A gondolat, miszerint „a kép többet mond minden szónál”, valóban bizonyítást nyert jelen esetben is, Sanja képeinek címe sugallja, hogy milyen hatásos motívumokkal és jelenetekkel dolgozik és azok milyen üzenetet hordoznak. Az érdeklődő közönség megcsodálhatta a hóborította Lovránt a nagyon szuggesztív képen, amelyhez illik a romantikus „Téli éjszaka álma” elnevezés. A lovráni lungomare sétány képén lélegzetellálítva nézhették a látogatók a strand, a fürdőzők, a kalapok, az olajfák és a napozóágyak motívumát. Az elképzelhetetlen nagyvárosi utcai jelenetek is felhívták magukra a figyelmet, de megtalálhatóak voltak a különböző világok alakjai, és mindez Sanja fényképezőgépének kameráján át szemlélve, ahogyan ő utazott a világban, legfőképp a mediterrán tájakon.

A fénykép mint Mágia

Sanja Buterin Macedóniában született, Skopjéban 1984. május 1-én, de a sors úgy akarta, hogy házassága révén Lovránba jött lakni. A férjét Drazent 2004-ben kapta „lencsevégre”, a skopje-i jogi egyetem befejezése előtt, és Skopje-Lovrán távolságban eltöltött öt év után 2009-ben költözött Lovránba. Abba a Lovránba, amelyben megtalálta az új (nem második) otthonát, és amelyről Sanja azt állítja, hogy mesébeillő, csodálatos és elcserélhetetlen. A természetéből fakadóan vidám, energikus és gyors Sanja rajongva mesél a fotózásról, amely számára nem szakma, sem hobbi, hanem a gondolkodásának és önkifejezésének módja. Az ő fényképei a körülöttünk lévő világ a (nem) mindennapi dolgainak bemutatásaegy különleges látásmódon keresztül, a fényképezés iránti szeretetet pedig még gyerekkorából hozta, amikor felfedezte a „pillanat megfoghatóságának varázslatát”.

Sanja Buterin 70 nemzetközi kiállításon szerepelt már a világ különböző városaiban, számos fotóművészetért járó díjat és elismerést kapott már, amelyek között vannak arany-, bronz- és ezüstérmek is. Részt vett a FIAP fekete-fehér fotóbiennálén Szlovákiában és Spanyolországban, továbbá a bolgár Plovdivban megrendezett Fotózás nemzetközi napján. Az idei évben pedig szerepel Amerikában, Olaszországban és Franciaországban megrendezendő fényképészeti fesztiválokon. Igazán nagy siker, hogy a nagyon erős mezőnyben őt is kiválasztották, hogy a világ 100 legjobb művészeivel együtt bemutatkozhasson Amerikában az utcai fényképeivel, míg Olaszországban részt vesz az Icon Italy elnevezésű projektben, amelyet az analóg fotózás tiszteletére rendeznek.

Hat önálló kiállítás a „számláján”

2012-ben kezdődött Sanja első három önálló kiállítása „Utcai történetek” címmel, amellyel Sisak (Horvátország), Szófia (Bulgária) és Skopje (Macedónia) galériáiban mutatkozott be. 2013-ban ugyanez a kiállítás a görögörszági Tiroszba utazott.

A lovráni közönség is szerette volna megismerni a fiatal kiváló fotóművészt Sanja Buterint, így aztán a lovráni Laurus Galéria kitárta kapuit a művésznő előtt. 2014 őszén Sanja az ötödik önálló kiállításával mutatkozott be, melynek címe az elgondolkodtató „(Nem) mindennapi dolgok” volt. A kiálllítás 2014. szeptember 18-tól október 9-ig volt látogatható, a kiállításra a fotóművészet kiváló szakértője Ivica Nikolac válogatott Sanja legjobb képei közül a kizárólag a lovráni közönség számára. Ivica Nikolac számos díjat szerzett már fotográfusi tevékenységéért, a válogató és a bíráló zsűritag volt sok hazai és nemzetközi kiállításon, a HDLU tagja, továbbá a Horvát Fényképész Szövetség négyszer megválasztott elnöke. Sanja fotó „mágijáról” Ivica Nikolac többek kközött a következőt mondta: „Sanja Buterin egyike azon fényképészeknek, aki a munkáival nem merült a személytelenség univerzumába és nem szeretne minden áron tetszeni a közönségnek. Az ő fényképei, még ha a klisék nyomában jár is, (nem) mindennapi dolgokat tárnak fel, amelyek kicsi, ámde jelentős lépést jelentenek az egyéni művésszé váláshoz. A fekete-fehér színű technika választásával Sanja nosztalgikusan érdekes történetet mond el. Nála minden csók a színház kapujában igazi csóknak tűnik, minden árnyék valótlannak, jelentéktelennnek tűnő tárgyak vagy játékok külön életre kelnek. Minden egyes elem képszerű és a kompozíció része, békés összhangban vannak egymással, mintha éppen erre a helyre rakta volna őket valamilyen ősrégi erő, a képeken szereplő emberek pedig olyannak tűnnek mint egy Fellini filmbeli grandiózus, mégis egyszerű jelenet statisztái. ”

Köszönet a vendéglátóknak a „(nem) mindennapi dolgokért”

És ahogyan az általában lenni szokott a jó dolgok híre messzire terjed, Sanja remek kiállításáról a (nem) mindennapi dolgokról hallotak a testvérvárosi Rákosmentén, Budapest XVII. kerületében is, ahova Lovrán Önkormányzatával való nemzetközi együttműködés keretén belül idén márciusban ez a kiálllítás elutazott. Sanja Buterin kiállításának ünnepi megnyitója jó alkalom volt arra, hogy Budapestre utazzon a lovráni delegáció is, amelyet a művésznő mellett Edvard Primožić és e sorok írója mint Lovvrán Önkormányzatának a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Bizottságának tagja. A delegáció tagja volt még a pótolhatatlan tolmács, Ágoston Gergely is, aki az ilyenkor szükséges levelezések lebonyolításárt felelős, mint ahogyan a remek vendéglátásért, amelyet a budapesti barátaink nyújtanak. A házigazda Fohsz Tivadar alpolgármester úrnak és az ő munkatársának Kelemen Sándornak, aki a nemzetközi kapcsolatokért felelős, továbbá az Erdős Renée Ház igazgatójának Ádám Ferencnek és az ő csapatának köszönhetően a kiállítás felállítása kellemes, dolgos hangulatban telt, a kiállítás megnyitója pedig ünnepélyes és emlékezetes volt.

A horvát-magyar ízlés és zene keveréke mellett az érdeklődők nagy hozzáértéssel nézték a kiállítást, amely 2015. április 19-ig lesz megtekinthető. A kiállítás megnyitóján jelen volt a magyarosrszági Horvát Nagykövetség részéről Berislav Zivkovic, valamint a budapesti Horvát Idegenforgalmi Közösség munkatársa Horváth Mira. A lovráni delegáció egyik tagjának Edvard Primozicnak jutott az a megtiszteltetés, és egyben a „felelősség” is, hogy megörökítse Sanja Buterin kiállításmegnyitójának pillanatait, amelyet a Magyar közönség nagyon szívesen fogadott.

Sanja Buterin művésznő a közvetlenségével és mosolyával magára vonta az érdeklődők figyelmét, a beszédében pedig hangsúlyozta, hogy a kiállított gyűjtemény, amely digitalis és analóg technikával készült a világ különböző pontjain az elmúlt öt-hat évben, az ő folyamatos kutatómunkájának eredménye. A fényképek össze vannak kapcsolva, ahogyan az a kiállítás címében is felfedezhető – (nem) mindennapi dolgok. Azt kívánta a közönségnek, hogy ugyanúgy élvezzék a kiállítás megtekintését, ahogyan ő maga is élvezte azok keletkezését.

Lovránba költözve és 100%-ig lovráninak tekintve magát, Sanja Buterin a „művészi kínálatát” olyan vonzó jelenetekkel is gazdagította, amelyekben a mindennapi életet kapta el, mely bárki számára természetesnek tűnik, kivévéve a művésznő szemének. Sanja szeme pedig tagadhatatlanul művészi.

Rákosmenti Horvát Nemzetiségi Önkormányzat - tel.:+36/20 528-26-60 email: info(kukac)rakosmentihorvatok.hu